A FAJTA EREDETE

J�val azel�tt, hogy az eur�paiak letelep�ltek D�l-Afrik�ban a hottentotta t�rzs apr� tagjainak t�rsa volt egy kutya, amely vad�szatokra k�s�rte �ket. Ezen kutya k�l�nleges jellemz�je a sz�rzet vonala volt, amely a h�t�n ellent�tes ir�nyba n�tt, a ridge. A kutya f� feladata a bensz�l�ttek kunyh�inak �s a farmok v�delme a ragadoz�k ellen.
A rod�ziai ridgeback t�rt�net�hez sok t�rt�net f�z�dik, mely b�tors�g�r�l sz�l.

P�ld�ul: „A bennsz�l�tt tolvajok r�j�ttek a tr�kkre, hogyan �lc�zz�k magukat, a l�bukra rongyokat k�t�ttek, melyeket oroszl�nok �s leop�rdok szag�val itatt�k �t. A ragadoz� �llatok szaga m�g a legvadabb kuty�kat is elijesztette, �s megh�tr�ltak. Csup�n a ridgeback, velesz�letett b�tors�ga miatt nem ijedt meg sem az oroszl�nok, sem m�s ragadoz� el�tt". Bebizonyosodott teh�t, hogy ez az egyetlen kutya, aki nem f�l a vad�llatokt�l. Ez�rt Afrik�ban a feh�r telepesek k�t c�lra nemes�tett�k: �rz�sre �s vad�szatra. A XVI. �s XVII. sz�zadban D�l-Afrik�ba kiv�ndoroltak b�rok, n�metek �s hugenott�k. Mivel �tt�r�k voltak a civiliz�latlan orsz�gban, ahol rengeteg ragadoz� �llat volt honos, magukkal hozt�k saj�t k�z�pnagys�g� munka, �s vad�szkuty�ikat. Ezek a kuty�k azonban nem voltak k�pesek megbirk�zni a betegs�gekkel, �s az afrikai b�s vesz�lyeivel, �gy term�szetes volt keresztezni �ket bennsz�l�tt kuty�kkal. Az eur�pai bev�ndorl�k, akiket „feh�r telepeseknek" is neveztek, hamar felismert�k a bennsz�l�tt kutya kiv�l� tulajdons�gait: rettenthetetlens�g, kiv�l� szimat, er�, �gyess�ggel �s kitart�ssal p�rosulva. Csup�n kifog�stalan fizikai fel�p�t�s� �llatnak voltak es�lyei az afrikai vadon k�r�lm�nyei k�z�tt a t�l�l�sre.
  Az eur�paiak elkezdtek foglalkozni a k�llemmel, �s a bennsz�l�ttek eredeti kuty�j�t t�bb eur�pai fajt�val keresztezt�k (masztiff, dog, airdale-terier, ag�r, bloodhound). Csod�latosk�pp a j� tulajdons�gok nem t�ntek el, ellenkez�leg, tov�bb szil�rdultak. Az ut�dok jobb kvalit�sait �s �leterej�t hamar felismert�k, �s mindig el�fordult n�luk a ridge. Ebben a korai Id�ben a ridgebacket gyakran vad�szatra haszn�lt�k, �gy nyerte el ez a kutya rettenthetetlen �s �ber vad�sz h�r�t. Nem �lesre tan�tott�k �ket,hanem arra, hogy meg�ll�tsa az oroszl�nt, am�g oda�r a vad�sz. Ezzel a k�pess�g�vel szolg�lt r� az oroszl�nkutya elnevez�sre, majd 1922-ben hivatalosan a „Rhodesi�n Ridgeback" nevet kapta.
   A sok eur�pai fajta legjobb tulajdons�gainak kever�se a hottentott�k kuty�ival, t�bb mint k�tsz�z �ven �t alak�totta a mai rod�ziai ridgeback k�zvetlen �seit.
A FAJTA T�RT�NELME K�R�LI K�RD�SEK
   Kuty�k, ridge-dzsel a h�tukon, D�l-Afrik�n k�v�l csak a Phu Quoc szigeten, a Szi�mi �b�lben fordultak el�. A k�rd�s teh�t �gy sz�lt: A rod�ziai ridgeback Afrik�b�l vagy �zsi�b�l sz�rmazik?
   Ma az afrikai sz�rmaz�s mellett d�nt�ttek. Felt�telezhet�, hogy arab keresked�k Afrik�ban ismert�k meg ezt a kuty�t, �s magukkal vitt�k t�vol-keleti �tjukra. T�ny, hogy az els� h�rek e fajt�r�l egy portug�l kutat��t r�sztvev�it�l sz�rmaznak, akik Afrika d�li fok�hoz tartottak. A hottentott�k egyik n�prajzi le�r�s�ban olvashatjuk: „A h�zi�llatok k�z�l legnagyobb �rt�ke a kuty�nak volt. Cs�nya kreat�ra volt, teste ak�r egy sak�l�, �s sz�re a h�t�n el�re n�tt. De hasznos �llat volt. Ezt a kuty�t oroszl�nvad�szatra haszn�lt�k, de a csord�k v�delm�re is szolg�lt."
   M�r a 15. sz�zadban, a d�l-afrikai partok melletti els� kik�t�s alkalm�val a portug�lok elfogtak k�t hottentott�t �s vel�k egyik�ket a figyelemrem�lt� kuty�ikkal. Ilyen „ridgelt" kuty�k rajzaival tal�lkozhatunk a r�gi k�be v�sett k�peken is. Livingstone 1857-ben megjelent „Misz-szi�s utak D�l-Afrik�ba" c. k�nyv�ben van egy rajz a hottentott�k kuty�j�val az el�t�rben, melynek ridge-e j�l l�that� (l�sd a k�pet).
  Charles Helm misszion�rius 1875-ben v�grehajtott utaz�sa sor�n a J�rem�nys�g fok�r�l az akkori Rhod�zi�ba -ma Zimbabwe- mag�val hozta az els� „ridgelt" kutyap�rt, Powdert �s Lorn�t. Kimberleyben aj�nd�kozta neki egy farmer. Egy napon Charles Helmet megl�togatta egy plum-tre�-i farmer, nagyvadak ismert �s sikeres vad�sza, Cornelius van Rooyen. Helm mindk�t kuty�ja nagyon megtetszett neki kiv�l� vad�sztulajdons�gaik miatt. K�lcs�n k�rte �ket, �s saj�t kuty�ival keresztezte, n�met doggal �s m�sokkal. Van Rooyen ezeket a kuty�kat vad�szatra �s ranch�nak �rz�s�re haszn�lta. Jellemvon�sai leny�g�zt�k, nagysz�m� kutyafalk�t nevelt, egym�s k�z�tt keresztezte �ket. Eredm�ny, 35 �ves, ridgodzsel rendelkez� kuty�k produk�l�sa, kiv�l� vad�szati �s fizikai tulajdons�gokkal, melyek oroszl�nvad�szatra is alkalmasak. Falk�j�t Rhod�zl�ban nemsok�ra „Van Rooyen' s lion dogs" -k�nt ismert�k (l�sd a k�pet). Ezeken a kuty�kon alapszik a mai rod�ziai ridgeback.
Van Rooyen munk�j�t v�g�l F. R. Baarnes tov�bbfejlesztette. 1915-ben szerezte az els� DINGO nev� „oroszl�nkuty�j�t", van Rooyen teny�szete ut�dj�t. Saj�t ESKDALE farmj�n Bulawayoban teny�sztette ezeket a kuty�kat, a kutya vonal�nak meger�s�t�se c�lj�val. �rdemeket szerzett a fajta FCI hivatalos elismer�s�ben. Teny�szet�nek els� ismert kuty�i voltak az ESKADALE JOCK, LE� �s ESKADALE CONNIE nev� szuka.
   1922-ben alakult Bulawayoban a „Rhodesi�n Ridgeback Club". Els� eln�ke Baarnes lett. Megh�vtak minden ridge-es oroszl�nkutya tulajdonost. K�zel 30 kuty�t hoztak magukkal, melyek nagyon k�l�nb�ztek t�pusban, nagys�gban �s sz�rzet�k sz�n�ben.
  Ugyanebben az �vben �rta le Baarnes C. H. Edmonsszal �s B. W. Dur-hammal egy�tt a fajtastandardot. Le�r�s�n�l sz�nd�kosan haszn�lta a dalmata standardot, mivel t�l sok ridge-es kutyat�pus �rkezett. Ez a standard l�nyegesebb v�ltoz�sok n�lk�l, m�ig �rv�nyes.
   1924. szeptember 18-�n jegyezt�k be az els� kuty�kat, Grootdam Given s/1 ik�t �s Grootdam Le� kant. Prominens teny�szt�k voltak ebben az id�ben F.R.Baarnes ESKADALE teny�szet�vel, mely 1927-ben lett bejegyezve, h .v.ibb� M.L.Dickson DRUMBUCK teny�szet�vel �s T. Kedie Law AVON-DAI.E teny�szet�vel. Sok mai cs�csteljes�tm�ny� kutya ezen teny�szetekb�l sz�rmaztatja pedigr�j�t.
   1926-ban elismerte a „Rhodesi�n Ridgeback Club"-ot a SAKU (ma KUSA), a d�l-afrikai teny�szt�k egyes�lete. Az egyes�let sz�khely�t 1931-ben Salisburyba helyezt�k �t. 1945-ben alakult a „Transvaal Rhode-llan Ridgeback Club", az egyes�let els� k�lf�ldi kirendelts�gek�nt. Kel�bb egybeolvadt a d�l-afrikai RCC-vel. A ridgeback teny�szt�k klubjai ma a vil�g sz�mos orsz�gaiban l�teznek, mindenek el�tt Kelet-Afrik�ban, Nagy-Britanni�ban, Ausztr�li�ban, USA-ban, Kanad�ban �s �j-Z�landon.
  A teny�szt�i er�fesz�t�s kapcs�n, mely t�bb mint sz�z �ve indult Charles Helm misszion�riust�l �s Van Rooyen vad�szt�l Rhod�zi�b�l, �s tov�bb folytatt�k Baarnes, Durham �s sokan m�sok, j�tt l�tre a mai rod�ziai ridgeback. Ez a saj�tos, s�r�nnyel, ridge-dzsel ell�tott fajta fejl�d�tt, �s m�ig meg�rizte a vad�sz �s �rz� - v�d� tulajdons�gait. Sok h�r l�tezik a kutya b�tors�g�r�l �s h�s�g�r�l, melyek a t�voli Afrik�ban bev�ltak.
  A vad�llatok vad�szat�nak cs�kken�se miatt 1949-ben sor ker�lt a ridgeback, mint sokoldal� fajta �tl�pett a hasznos kuty�k oszt�ly�ba. Ma a rod�ziai ridgebacket az FCI hatodik csoportj�ba, a kop�k, v�rebek �s egy�b hajt� kuty�k �s m�s rokon fajt�k k�z� sorolt�k, munkavizsg�ra k�telezetts�g n�lk�l.
  Eredeti haz�j�ban, a mai Zimbabweban D�l-Afrik�ban mostan�ban k�zel 2000 nyilv�ntartott ridgeback van, ezeket vad�szat, �s farmok �rz�s�n k�v�l katonai �s rend�rkuty�kk�nt alkalmazz�k, de ugyanakkor mint ment�kutya �s vakvezet� kutyak�nt is foglalkoztatj�k. A rod�ziai ridgeback teny�szt�se m�r kifejl�d�tt a a vil�g k�l�nb�z� r�szeiben �s sokoldal� felhaszn�l�sa miatt k�zkedvelt fajt�v� v�lt. Kanad�ban rend�rkutyak�nt, a h�res „Mounties" mellett l�that�, ugyanakkor Ausztr�lia belsej�nek f�lsivatagj�ban vaddiszn�kra val� vad�szkutyak�nt is kiv�l�an teljes�ti feladatait.
  Eur�pa t�rs�g�ben sok rajong�ja van a rod�ziai ridgebacknek, Nagy-Britanni�ban, N�metorsz�gban, Hollandi�ban, Csehorsz�gban, Szlov�ki�ban, de Portug�li�ban �s m�s orsz�gokban is.
   Mennyire maradt meg a mai ridgeback vit�lis vad�sznak eredeti form�j�ban, bizony�tja a legjobb teny�szet 1976-os ridgeback - championja esete: „Mushana Starr Jameson" egy kutyaki�ll�t�s ut�n h�rom h�napra elt�nt az afrikai b�sban. Amikor az �rj�rat megtal�lta, nagyon j� fizikai kond�ci�ban volt, b�r s�r�l�s nyomait hordozta, egy csapda maradv�nyait a nyaka k�r�l, melyb�l kiszabadult. M�ly, j�l gy�gyult sebei voltak valamilyen er�s ragadoz� �llatt�l, melyt�l megmenek�lt.