A ridgeback se - a mr kihalt - hottentotta kutya, amely tbbszz vvel azeltt, hogy eurpai ember letelepedett volna Dl-Afrikban, mr a hottentotta vadszok lland ksrje volt. Ennek a kutynak a klnleges jellemzje volt a gerincn ellenttes irnyban nv szrzet, a ridge.
A XVI. szzadtl kezdve sok nmet, br, hugenotta telepes vndorolt ki Dl-Afrikba. Ezek az emberek ttrk voltak egy civilizlatlan, veszlyekkel teli fldn, rtheten magukkal vittk sajt kzpnagysg munka- s vadszkutyikat. Ezek a kutyk azonban nem voltak kpesek megbrkzni az afrikai bus veszlyeivel, a fertz betegsgekkel. A bevndorlk nagyon hamar felismertk a bennszltt kutya kivl tulajdonsgait - rettenthetetlensg, kivl szimat, er, gyorsasggal, gyessggel s kitartssal prosulva - s keresztezni kezdtk sajt kutyikkal (masztiff, dog, airdale-terrier, agr, bloodhound). Szerencsre a bennszltt kutya tulajdonsgai nem tntek el, st tovbb szilrdultak! Ebben a korai idben a ridgeback-et gyakran vadszatra hasznltk, gy nyerte el a rettenthetetlen s ber vadsz hrt. Nem lsre tantottl ket, hanem hogy meglltsa az oroszlnt, amg odar a vadsz. Hrom-ngy kutya kpes is volt erre a nem mindennapi cselekedetre, gy szolglt r az oroszlnkutya elnevezsre, majd 1922-ben hivatalosan a "Rhodesian Ridgeback" nevet kapta. A rodziai ridgeback btorsgrl, intelligencijrl, kitartsrl rengeteg trtnet kering, tny az, hogy az afrikai ragadozk - oroszln, leoprd - ell mg a legvadabb kutyk os meghtrlnak, a ridgeback viszont nem! A ridgeback vrses s vilgosabb barna rnyalatokban fordul el (Angliban kitenysztettk a majdnem homokfehr sznvltozatot is, s egyes tenyszk igyekeznek ezt megtartani).
Marmagassga elri a 60-70 centimtert is. Kifejezetten elegns, harmonikus mozgs, izmos testfelpts kutya. Alaptermszett a higgadsg, idegenekkel szembeni bizalmatlansg jellemzi.
Mozgsa gyors s kitart, ltsa s hallsa rendkvl j. A ridgeback knnyen kpezhet fajta, szinte megkveteli a fizikai s szellemi terhelst. Csaldi- s munkakutynak egyarnt alkalmas, aki t vlasztja, nem fog csaldni. Felhasznlt irodalom: Monika Tusanova: A RODZIAI RIDGEBACK |
